Jól van az úgy…
Eszterházy Péter Harmonia Cælestis c. könyvében ír egy valamikori nagymamáról, akinek számított az asztalra tett szalvéta iránya, hogy hogyan van behajtva a papír, miképp van a dobozka ragasztva, kasírozva. Fájdalmasan hiányzik környezetünkből az ember teremtette világ esztétikája. Amit nem lehet boltban kapni vagy a Temutól megrendelni. Tudunk róla, csak a mértékével nem vagyunk tisztában, hogy mekkora befolyással van a környezetünk és a közérzetünk az egészségünkre.
1997-ben adták át a Teve utcai rendőrpalotát. Akkortájt éppen a Visegrádi utcában laktam, minden nap rácsodálkoztam a modern, csupa üveg, csupa kellem épületre. Persze körbejártam, megszemléltem. Megrökönyödve láttam, hogy a fényes, szürke márványburkolatra gondos (gondatlan) kezek felragasztottak műanyag genothermbe bujtatott A4-es papírlapokat, rajtuk felirat nyíllal: Recepció, Ügyfélfogadás. Nem akartam hinni a szememnek. Volt hatmilliárd forint az építkezésre, de nem volt hatszázezer egy tisztességes eligazító rendszer kihelyezésére? Vagy csak valaki úgy gondolta, hogy jól van az úgy. Ezzel is ugyanúgy megtalálják a bejáratot, mint ha egy szépen tipografált, vésett tábla mutatná a helyes irányt.
Mindenki látott már amerikai filmekben eladásra meghirdetett házakat. A kerítés nélküli, gondosan lenyírt előkert füvére kiraknak egy jól megtervezett, fából készült, szépen kivitelezett táblát: FOR SALE. Nálunk ugyanez barna hullámkartonra piros filctollal felkanyarintott ákom-bákom betűk. Ebből is megtudják a népek, hogy eladó a ház nem? Akkor jól van az úgy. Mint ahogy az italbolt bejárata fölé is elég festékszóróval felfújni, hogy kocsma, ugyanúgy tudják a faluban, hogy itt lehet berúgni, mint ha egy míves cégér lengedezne az ajtó felett.
Vidéken járva be-be nézek udvarokba, kertekbe, egy-egy szép növény vagy újszerű kerti díszek után kutatva. De sajnos kerti szobrok, tavak, szépen nyírt sövények helyett sokfelé gazzal benőtt építőanyag halmokat, autógumit, szétesett ruhaszárítót és rozsdás ereszcsatornákat látok. Fehér kőoroszlánok őrzik a szeméthegyeket. Joggal vetődhet fel a kérdés: miért nem vitetik el? Miért nem csinálnak rendet?
A válasz ugyanolyan magától értetődő, mint maga kérdés feltevése. Egyrészt azért, mert nem dobunk ki semmit. Jó lesz az még valamire. Ahogy kidobjuk, egy hét múlva kelleni fog. A másik ok még fontosabb, 80-100 ezer forint körül mozog egy konténernyi szemét elszállítása. Ha tiszta, rendezett portákat szeretnénk látni szerte az országban akkor sokkal több ingyenesen, vagy megfizethető áron igénybe vehető hulladék lerakó hely létrehozására lenne szükség.
A jólvan az úgy hozzáállás könnyen fellelhető minden szinten az országban. Az ország vezetése nem sokra tartja az olyan felesleges úri huncutságokat, mint a tudomány, a kutatás, a filozófia, a művészetek, vagy az oktatás. Csak azt a részét tűri meg, amelyik a számukra valamilyen hasznot képes hajtani és akik megelégednek az asztalról lehullott morzsákkal.
Elég, ha a magyar „bubek”.
Ez egészen biztosan nincs így jól.