Kényszerített szolidaritás
Külön rendeletben mondja ki a kormány, hogy a szolidaritási hozzájárulás ellen az önkormányzatokat nem illeti meg jogvédelem – írja a HVG.
A Kormány az Alkotmánybíróság múlt heti végzésére hivatkozik, pedig a múlt heti döntés tulajdonképpen egy 2024-es határozat, amely kimondja, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem alaptörvény ellenes, de mivel nem egy adófajta, ezért a beszedése előtt a Magyar Államkincstárnak le kell folytatnia egy hatósági eljárást az összeg mértékének megállapítása végett. Ez egyetlen esetben sem történt meg. A fővárosi, és több vidéki önkormányzat pert indított az általuk jogszerűtlennek ítélt pénzmegvonás miatt és úgy tűnt, meg is nyerik a pert. Tudta ezt a kormány is, ezért a háborús vészhelyzetre hivatkozva (!) egy rendelettel a pereket leállíttatta. Úttörő szerepet vállaltak: bírósági pereket kormány rendelettel leállíttatni, nos ilyen jogállamban még nem fordult elő soha.
Hogy mi köze van a nem létező háborús vészhelyzetnek a szolidaritási adóhoz? A világon semmi. De jogalapnak kitűnő.
A háborús vészhelyzetet a kormány 2022-ben hirdetett ki egyedüliként Európában. Nem volt elég nekik a kétharmados többség, a még teljesebb körű hatalom gyakorlása érdekében még a rendeleti kormányzásra is szükségük volt. Ezzel olyan helyzetet teremtettek, hogy bármikor lehet vegzálni a fővárost, vagy ellehetetleníteni anyagilag ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, kifizethetetlenül magas szolidaritási hozzájárulás inkasszózásával.
Tipikus példája annak, hogy ha ügyesen mókolod a törvényeket, akkor büntetlenül tudsz galádságokat elkövetni.