Reklám kórkép
Időnként megbüntet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa egy-egy nagyobb céget, mert állásfoglalásuk szerint a cég nem megfelelő módon, kvázi a célközönséget megtévesztve hirdette áruját, szolgáltatását. Halleluja!Ha mindenkit sikerülne megbüntetnie a GVH-nak, aki finoman szólva nem tisztességes eszközökkel reklámozza a portékáját, napokon belül eltűnhetne az államháztartás hiánya és vigyázó szemünket Kánaán felé vethetnénk.
A reklám a tömörítés művészete, egy-két másodperc alatt kell megragadni a figyelmet, és ugyanennyi idő van arra is, hogy az üzenet utat találjon a fejekbe. Ezzel lehet élni, de inkább visszaélnek vele. Kihasználják, hogy nagyon rövid idő alatt kell értelmezzük, megértsük az üzenetet, így aztán minél kevesebb az észlelési idő, annál nagyobbat kell hazudni. Nézzünk néhányat a leggyakrabban alkalmazott módszerekből.
A kiscsillag (*)
Egy-egy hirdetésben már-már több a csillag, mint a felhőtlen tavaszi égen.
Azt jelenti: vigyázat, hazugság! Amit itt látsz, az nem igaz! Vagy nem úgy igaz. Vagy igaz, de csak ekkor meg akkor, de akkor sem úgy. (Nem lehet tömörebben megfogalmazi a kiscsillag jelentését, mint ahogy egy alkotó azt tette az egyik ARC plakátkiállításon. A plakáton egyetlen szó szerepelt: IGEN* Így csillaggal. Lent, egészen piciben a csillag magyarázata: *Nem.
Illusztráció
Ráteszel az óriásplakátra egy három és fél milliós kocsit, ráírod, hogy 2,2 millió, aztán nehogy bárki panaszkodni tudjon, ráírod, (lehetőleg gombostű fejénél valamivel kisebb betűfokozattal), hogy a kép csak illusztráció. Mi ez, ha nem átverés? Ott egy áru és látszólag mellette van az ára. Rátehetnék annak a kocsinak a képét, amelyik tényleg 2,2 millióba kerül, de az annyira mezítlábas, hogy felfázik hideg kövön. Túlzott az az elvárás, hogy a hirdetésekben ne lehessen ilyen ócska trükkel jogszerűvé tenni a nyilvánvaló átverést? Ha hirdetsz valamit, akkor vagy ne tegyél oda fotót, vagy azt tedd oda, amelyikről a hirdetés szól. A csak illusztráció ne adhasson felmentést.
Internet 2450 ft-ért!
Persze csak az első két hónapban, utána 9600 ft. Ez a módszer mostanában nagy divat: feltüntetnek egy kedvezőnek hangzó összeget kétméteres betűkkel, aztán valahová még odaírják, hogy ez csak az első két hónapra érvényes. Ha beugrasz, a maradék 234 hónapban fizetheted a többszörösét. A szerencsétlen külföldi meg csak tátja a száját: mit sírnak ezek a magyarok: autó 2 millióért, internet 2500 ft-ért, kamat 1%. Fontolgatják a letelepedést erősen.
8 ft-os percdíjak!
De csak este 10 és reggel 6 között, ha olyan embert hívsz fel, aki ugyanott fizet elő a telefonszolgáltatásra, mint te, plusz hajladnó vagy havonta fix összeget fizetni akkor is, ha nem telefonálsz egy percet sem.
Árelőny
Igazán furfangos találmány. Tipikusan az a reklámszöveg, ami nem ígér semmi konkrétumot, de jól hangzik. Ötszázezer árelőnnyel! De hogy a kütyü minél olcsóbb 500 ezerrel, az nagyobb rejtély, mint hogy hol rejtőzik Oszama. Valószínűleg a múlt héten 800 ezerrel megemelt árnál.
Használati útmutató
Az a fajta képi megoldás, amikor a reklámozó eligazítást ad arról, hogy a terméket hogyan kell használni. Ennek alapján egy tusfürdő ha úgy használod, ahogy a reklámban mutatják két zuhanyozáshoz elég. Fél flakont kinyomsz reggel, fél flakont este, jobban habzol, mint a Rába Szentgotthárdnál.
Rágógumiból egyszerre kettőt kell a szádba tenni. (Ezt olyan teátrálisan adják elő, hogy teljesen hiteltelenné válik az egész.) Persze lehet, hogy csak póréhagyma után.
A mosóporból annyit kell a gépbe önteni, hogy a ruha már be sem fér.
A fogkefére a fogkrémet úgy kell rányomni, hogy a krémkukac elöl-hátul lelógjon.
A gyereknek tocsogni kell a sárban, az ennivalót a ruhájára kell kenni, anyu úgyis kimossa, ingyen van a víz, ingyen van a mosópor, anyu is ingyen van, úgyhogy ha van otthon lekvár, kávé, üdítő, fáradt olaj, ezek mind mehetnek az ingre-gatyára.
Alapvető baj, hogy túl sok minden épül az unalomig megszokott valótlanságokra. Úgy teszünk, mintha… De nem. A KRESZ, az elvárt adó, (pontosabban az egész adózási rendszer), a hálapénz, a borravaló stb. Miért lenne ez másképp a reklámban?
internet
Internetet ajánló hirdetések ömlenek a csapból is. Ilyen-olyan kedvezményekkel, olcsó árakkal, ingyen modemmel, miegyebekkel csábítják a kötélnek ill. optikai zsinórnak állókat. Sok pénzt költenek erre a szolgáltatók. És amikor elhatározod, hogy megrendeled a szolgáltatást, kezdőthet a levelezgetés, adatszolgáltatás, soha meg nem valósult szerződések megkötése, telefonálás, emilezés, várakozás ügyfélfogadókban, és ha szerencséd van, meg még jó helyen is laksz, akkor 1-2 hónap múlva lesz interneted. Kis keserűség a frissen érzett örömben, hogy az adatfeltöltés a szolgáltató által meghatározott max. 96 kbit/s helyett 9 kbit/s-on folyik, bár a 9 kétségtelenül a 96-os tartományon belül, de a fair-play határain kívül helyezkedik el.
Bankok
Mivel annyi a bank, mint ferde szem a kínai piacon, logikusnak tűnhetne, hogy kezüket lábukat törik, hogy a pénzedet vidd hozzájuk. Adnának érte jó kamatot, ők meg az összegyűlt pénzt megforgatnák, és tisztes hasznot zsebelnének be. Persze, egyátalán nem így van. A bankok neked olyan pofátlanul kevés kamatot adnak, hogy már te röstelled, ők pedig extra profitot tesznek el. Annyiféle címszó alatt szedik tőled a pénzt, hogy azt már méltán lehet kreatívnak nevezni. Kártyadíj, számlavezetési díj, pénzforgalmi jutalék, postaköltség, készpénz felvétel díja, időszakos költségek, számla zárási díj, hitelbírálati díj, utalási díj, és így tovább a végtelenségig.
Az egyik legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező bank új logoja kísértetiesen hasonlít egy kereskedelmi TV csatorna logojához (mondhatni totálugyanaz) aztán kitaláltak hozzá egy kölcsönös bizalmat sugalló szlogent. A bankfióki dolgozók kaptak szép új, kísértetiesen hasonlító logos sálat, de nekem a bizalomról mindig csak az ugrik be: bízom benne, hogy egy bank egyszer majd megelégszik azzal a bizonyos tisztes haszonnal. Az ügyfeli pedig nem érzik majd lépten nyomon, hogy lenyúlják, lekaszálják őket. Hihetetlenül nagy sikere lehetne egy ilyen banknak.
Másik kedvelt módszer, hogy teleszórják a várost óriásplakátokkal, megvesznek egész oldalas hirdetési felületeket (legalább egymillióért/alkalom) a legjobb újságokban, aztán a kínált szolgáltatás mellé odaírják, hogy a hirdetés nem minősül ajánlattételnek. Hanem akkor mi a rózsás gödénynek minősül? Ha egy bank nem tudja felvállalni azt, amit sok millió ft-ért hirdet, akkor minek hirdeti? Ha konkrétabb adatokra vagy kíváncsi, menj el hozzájuk, majd ott elmondják. (Persze ott se mondják el, csak azokat az adatokat, amelyeket a te szemszögedből nézve előnyösnek ítélnek. A szemenszedett valóság ott van valahol a szerződések sűrűn szedett mondatai, paragrafusai, rendeletei között, elásva a szórengetegben.)
A módszer itt is az kellene legyen: ha egy bank közzétesz nem kevés pénzért egy hirdetést, amelyben fűt-fát ígér, akkor azért vállaljon felelősséget. Ne tudjon kibújni a saját maga által ajánlottak elöl azzal, hogy az nem is ajánlat, hanem csupán a figyelem felkeltésére szolgál. Figyelmet felkelteni is csak valós adatok, információk alapján lehessen! (A nem ér a nevem az ember életében ötéves kor után már nem elfogadható.)
Azért megy a ködösítés, a nem is ajánlat, kiscsillag stb. mert az elsődleges cél, hogy valami módon menj a tett (vásárlás, szolgáltatás) színhelyére. Ha már ott vagy, akkor majd jól elmagyarázzák neked, hogy miért jó az neked, ami tulajdonképpen nekik jó. Onnan csak zsongó fejjel és üres pénztárcával szabadulhatsz.
THM meg a százalékok
A THM, vagyis a teljes hiteldíj mutató eredetileg arra szolgálna, hogy ne lehessen a millió féle kamattal, járulékkal, igénylési és hitelbírálati díjjal, fészkes fenével jól megkeverni az egyébként is ideges és a pénz hiánya miatt már alapból is teljesen kiszolgáltatott hitelre szorulót, hanem egyértemlűen és tisztán látható legyen,hogy a neki kölcsönadott pénz fejében mennyit kell majd visszafizetnie. Nagy örömmel olvastam, hogy az ezzel történő visszásságok elkerülése érdekében pontosan meghatározták, hogy a THM-nek mit kell tartalmaznia. Persze nem azért magyar a magyar, hogy ez alól ne tudna valahogy kibújni. Bújik is.
A hazai kb. tucatnyi bank között semmilyen komolyabb verseny nem alakult ki. Az egyiknél ez kicsit olcsóbb, az kicsit drágább, kicsit minden adat bizonytalan, de hogy végül is te nem jársz jól, az élethalálfix. Ha te mint cég pénzt teszel be egy bankba, kapsz évi fél százalék kamatot! Mégegyszer: fél százalékot! Ha egy cégnek adnak hitelt persze ha minden kétséget kizáróan igazolja, hogy semmi szüksége rá akkor legalább hússzor ennyi a kamat. Ha magánszemély kap hitelt, akkor ötvenszer ennyi.
Hirdetni pedig így hirdetik: Kamat csak 1%! (Persze havonta, ez évi 12% + a járulékos költségek, amivel felszalad legalább és minimum 14 %-ra)
Széchenyi kártya
Igényelsz 1 millió ft hitelt. A KAVOSZ-nál befizetsz 17 ezret, meg 2 ezerért lekérnek a cégedről egy adatlapot. Kétezer az APEH 0-ás igazolása. Ha megkapod a hitelt, keletkezik egy 6 ezer ft-os költséged és 30 ezer az éves kártyadíj. Még a pénz a számládon sincs, már 50 ezer feletti a költséged. Ezt tudd, mielőtt Széchenyi hitelt igényelsz!
Szerződési feltételek
Láttad már egy egyszerű bankkártya általános szerződési feltételeit? Húsz A4-es oldal, kilencvenkétezer karakter. Még olyan is van benne, hogy a bank a szerződést bármikor egyoldalúan megváltoztathatja. Hihetetlen? Pedig ott van.
Aranyos az is, hogy a személyi okmányaidat nem vagy köteles átadni fénymásolásra. Meg is kérdezik annak rendje módja szerint, hogy hozzájárulsz-e a személyid, lakcímkártyád lemásolásához. Ha azt mondod, hogy nem, akkor nem nyithatsz számlát. Így válik a nem kötelező kötelezővé, a látszatra viszont nagyon adunk, megkérdezzük, hogy akarod-e? Adataink védelme akkor lenne valós, ha a bank azoknak is kötelezően számlát kéne nyisson, akik nem engedik lefénymásolni az adataikat. Amíg a bank e miatt megtagadhatja a szolgáltatást, addig az egész adatvédelmi cirkusznak semmi értelme.
-TÓL
Utazás, szolgáltatás, autó, bármi: x ft-tól. És ezt a toldalékot jól nézd meg, mert a TÓL az azt jelenti, hogy van egy elméleti minimum, amennyiért hangsúlyozottan elméletileg hozzájuthatsz a portékához, de erős mérget vehetsz rá, hogy annyiért nem kapod meg. Vagy ha igen, akkor annál mezítlábasabb, csóróbb, szánalmasabb kivitelben még nem vettél semmit. Ha kocsi, akkor se keréktárcsa, se légkondi, se riasztó, se elektromos ablak, örülhetsz ha motor van benne, az viszont olyan gyenge, hogy garantáltan visszagurulsz a 8%-osnál nagyobb lejtőn.
Ha utazás, akkor a TÓL azt jelenti, hogy abban nincs reptéri illeték, transzfer, a szárnyra rögzítenek szigetelő szalaggal, ott utazol, nincs reggeli, nincs hűtő a szobádban, az ablakod a kukatárolóra néz, közvetlen a nagy konyhai aggregátor fölött és esténként be kell segítened a pincéreknek felszolgálni a vacsorát a tehetősebb vendégeknek. Mire egy valamelyest elfogadható szinvonalú utazás minden költségét összeadod, az pont a kétszerese annak, amennyiért a reklámban kínálták. Az még a hétfő reggeleknél is szomorúbb, hogy ha az egyik iroda a valóságot írná, a másik meg hazudna, akkor a hazug sokkal több utat tudna eladni és nem érdekelné semmilyen sánta kutya.
Ingatlanos cégek is gyakran használják csalinak az olcsó portéka beetetést: Komfortos, másfélszobás, első emeleti lakás a XIII. kerületben 6,5M ft.
Ha felhívod a megadott többnyire mobil számot, először is sokáig várakozol, ha pedig tudsz a hirdetővel beszélni, akkor együttérző hangon közli, hogy az a lakás sajnos már elkelt, de ha bemész az irodájukba, van még náluk egy regiment hasonló ajánlat. És ha bemész, tényleg van ott ajánlat, ami csak annyiban hasonlít az eredetihez, hogy annak is nullák vannak a végén. Csak 6-os helyett 8-assal kezdődik.
JÓ ÁRAK LÁTSZÓLAG
Az egyik lakberendezési áruház óriásplakátjain egy csinos kerti garnitúra volt látható: asztal és hat szék. Mellette az ár: 9800 ft. Csak akkor látod a lényeget, ha egészen közel mész, (márpedig ha az óriásplakát egy tömbház negyedik emeletén van, akkor nem árt, ha te vagy a szupermen), pöttöm betűkkel az ár fölé van írva: szék. Vagyis: egy db szék ára 9800 ft szorozva hattal plusz az asztal. Összesen kb. hetvenezer ft.
Hazudik a plakát? Tulajdonképpen nem. Oda van írva feketén-fehéren, hogy a szék ára ennyi. Akkor mi a baj?
Az, hogy mégis csak az átverésre épít. Minél több hasonló plakátot látunk egy kereskedőtől messziről, márpedig az ilyen plakátokat leginkább messziről nézzük az az érzésünk keletkezik, hogy ott általában milyen jó árak vannak. Bagóért lehet nagyon szép kerti garnitúrát venni. A múltkor is hirdettek valamit az is nagyon olcsó volt. Jó kis hely ez. Ha kell valami, benézünk. Na, pont ezt akarják.
Persze ha olyasmiket hirdetnek, amikért tényleg érdemes elmenni hozzájuk, akkor az fél óra múlva már nem kapható, mert eladták a készlet 20 százalékát, a többi pedig félre van téve a rokonoknak-csókosoknak.
ÁGY DARABOKBÓL
A furfangos optikus, ha megkérdezik tőle, hogy mennyibe kerül a szemüveg, akkor attól függően, hogy az érdeklődőn lódenkabát van, vagy nutriabunda, mond egy összeget. Ha az illető ennek hallatán meg se rezdül, azt mondja, hogy lencsénként. Ha akkor sem tiltakozik, akkor hozzáteszi: plusz a keret. Ja, és a tok.
Legelőször egy bútoráruház-lánc alkalmazta a szeleteljük föl a szalámit módszert. Egy ágyat itt úgy kell venni, hogy megveszed az ágy elejét, hátulját, oldalát, lábait, a rácsot, a matracot. A díszpárna is kell? Az sajnos nincs benne, plusz hatezer. A huzata.
ÜZENET
A célcsoport meghatározza a bemutatás módját. Vannak reklámszakemberek akik úgy érzik, akkor kerülnek közelebb a (fiatalabb) vásárlókhoz, ha az agresszivitást, a bunkóságot közvetítik a reklámok. Polgárpukkasztás mondhatnánk, de nem. Végigtaposni a mások autóját, törve-zúzva rohanni előre, lefejelni valakit egy fél üveg cukros löttyért, ez nem csínytevés, ami után elnézően kellene a fejünket csóválni és bárgyúan kellene vigyorognunk. Ezeket a törvény tiltja, lesittelik érte az embert.
Annyira hozzáedződtünk már ahhoz, hogy reklám = hazugság, hogy lassan már csak egy-két szakmaszerető elvetemültet bánt, ami ebben az országban reklám címszó alatt folyik.
Közéjük tartozom.