Bubek a gamer

Nem semmi ez az ember.
A választások előtt megkérdezték Orbán Viktort, hogy mekkora vereséget kellene elszenvedni ahhoz, hogy lemondjon.
– Nagyot – volt a válasz.
Aztán kiderült, hogy nem létezik olyan nagy vereség, amitől lemondana. Egy választásokon elbukott angol, dán vagy finn miniszterelnök természetesen megteszi, de azok hülyék, a nyugat meg hanyatlik.
„Ezt a felelősséget úgy, ahogy van, szőröstől-bőröstől, száz százalékban magamra kell vállalnom.”
Ezért azt javasolja, hogy a parlamentbe listán bejutott személyeket le kell cserélni, mert már nem rájuk van szükség. Ez aztán a felelősség vállalás. Mint egy olajozott angolna. Már dolgozik a megújuláson és kiadta a feladatokat. Futna ki a pályára. Természetesen elöl. Majd ő vezet. Tőle tudjuk, hogy a Fideszben az a közbölcsesség, hogy nincs nála jobb. Persze az is jó, ha a szertárban szorítanak neki helyet, de ezt sem gondolja komolyan. Álszerény, mint mindig. Elken, maszatol, rizsál. Mindenre van valami humoros bölcsessége. Ebben kifejezetten ügyes.

„A jövő a hazafiaké, a nemzeti oldalé” – mondta. Tehát akik most nyertek, azok nem hazafiak és nem tartoznak a nemzethez. Tényleg semmiből nem tanul? Viszont mindent túlél és jó barátja a készpénznek.
Nagy elánnal keresi az okait a vereségének. Közben ezt mondja: Ő sosem tűrte a korrupciót. Nem tűrte, hanem intézményesítette és a magyar gazdaság alaprendszerévé tette.
És a luxizásnak is véget kell vetni, mert az öngyilkosság – mondja az, aki megépítette a magyar Versaillest. Persze nem az övé. Apuka félkész gazdasága. Mészáros vagyona sem az övé. Neki nincs semmilye.

Ha szeretnék megérteni a vereség okait, akkor az ilyen cinikus, bicskanyitogató hazugságok környékén kellene keresgélni. Szerinte ők mindent megtettek: rezsicsökkentés, fix 3 százalékos hitel, családtámogatás, élethosszig tartó adómentesség az édesanyáknak, de ez nem volt elég, többet akartak. A kis telhetetlenek, semmi sem elég nekik.
És van-e amit másképp csinálna? Igen van. Mit gondolsz mit? Hogy nem kellett volna folyamatosan hazudni és becsapni az embereket? Hogy nem kellett volna szétverni a demokráciát? Hogy nem kellene tomboljon a nepotizmus? Hogy hiba volt mesés vagyonokat ellopni? Hogy gerinctelenség háborús félelemben tartani az országot, csak azért, hogy hatalmon maradhassanak? Hogy hatalmas ostobaság az Európai Uniót Oroszországra cserélni?
Dehogy! Hamarabb meg kellett volna építeni Paks 2-őt. (Abból még mekkora pénzeket lehett volna kimarkolni!) És ezt figyeld:
„A vereség mértéke az nagy. Ami a következményeket illeti: nem az a kérdés, ki mond le. Teljes megújulásra van szükség.” Zseniális! A legfontosabb kérdés, hogy ki mond le, az nem is kérdés. Mert ő ugyan biztosan nem. A teljes megújulás pedig azt jelenti, hogy ő marad a főnök és a többieket kirúgja.
Ő játszik tovább. Embereket, sorsokat, eszméket, érdekeket rak fel a táblára és veszi le ha úgy látja jónak.
Másik csomagolásban akarja eladni azt, ami már avas, ami már lejárt.
Ez is egy életbölcsesség: ha valakinek már háromszor lenullázták a bankszámláját ismeretlenek, akik telefonon a bank nevében jelentkeztek, akkor nem célszerű negyedszer is megadni a PIN kódot