Kattan a bilincs, de mikor?
Sokann gondolják azt, hogy elmúlt 16 évben az ország vezető politikai és gazdasági szereplői számtalan galádságot követtek el. Jogosan várják az emberek, hogy a Tisza végrehajtsa a beígért számonkérést.
De. És mint tudjuk, a lényeg mindig a de után következik.
Hogyan képzelik el azok a számonkérést, akik azonnali letartóztatásokat, bírósági ítéleteket várnak? Hiszen pontosan azt a jogállamot kellene a Tiszának visszaépteni, amelyet az Orbán kormány olyan fáradságot nem kímélő munkával megpróbált lerombolni. Mit kell ezen rugózni, kérdezi egy ismerős, becsukni őket, oszt jóidő. De az törvénytelen lenne – ellenkezem. És? Az nem volt törvénytelen, amit ők csináltak? Azt nem mi döntjük el, hanem a bíróság. Aki tehát azt várja, hogy egy rendszerszintű korrupciós ügy felderítése, a bizonyítékok összegyűjtése, a felelősségi viszonyok feltárása, a vádemelés és a bírósági eljárás néhány hét alatt lezajlik, annak rossz hírem van: a büntetőeljárás nem gyorsétterem. A „kérek egy elítélt oligarchát, menüben” típusú rendeléseket a jogállam sajnos nem tudja teljesíteni. A jogállam pepecselős műfaj.
Meglepő lehet, de a magyar bíróságok az uniós átlaghoz képest kifejezetten gyorsak:
a polgári és kereskedelmi peres ügyeknél kb. 140 nap a becsült lezárási idő; közigazgatási ügyeknél ez kb. 131 nap. Így is egy viszonylag egyszerű ügy is eltart legalább 4-5 hónapig, az Uniós átlaghoz képest még ez is gyorsnak mondható.
Nagy visszhangot keltett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal frissen kinevezett vezetőjének, Unger Annának azon kijelentése, hogy botorság lenne azt várni, hogy jelentős ügyekben 6 évnél hamarabb legyenek bírósági ítéletek. Nagyon sokan nyilván nem ezt akarták hallani. Vannak, akik ebből rögtön azt az – egyébként szerintem téves – következtetést vonták le, hogy most is, mint eddig is, elmarad az elszámoltatás.
Remélem nem. A törvényeket be kell tartani. A hatóságoknak is, a politikusoknak is, a bíróságoknak is. Igaza van Ungernek: nem lehet pofára odamenni valakihez, hogy jöjjön velem. Mert az törvénysértő lenne, és pont az ilyen törvénysértéseket kérjük számon az előző kormányon.
Amikor kiválasztották a NVVH vezetőjét, az szólt mellette, hogy képesnek tartották a rendszerszintű korrupciós összefüggések feltárására. Ebben segítségére lehet az a Ligeti Miklós, aki szintén jelölt volt az NVVH élére, ő a Transparency International Magyarország jogi vezetőjeként inkább a konkrét ügyek felderítésében szerzett nagy tapasztalatot. Remek és hatékony együttműködés lehet belőle.
És közben mi, kívülállók, kénytelenek vagyunk elfogadni egy meglehetősen prózai tényt: a számonkérés nem feltétlenül ott kezdődik, hogy kattan a bilincs. Már a büntetőeljárás nyomozati szakaszában fennállhat olyan helyzet, amely vagyonbiztosítási intézkedéshez vezet, le lehet foglalni bankszámlákat, ingatlanokat, yachtokat. Az NVVH által feltárt bizonyítékok szolgálhatnak alapul letartóztatásokhoz, de magát a személyi kényszerintézkedéseket kizárólag a büntetőeljárás szabályai szerint lehet csak elrendelni. Ennek van egy nagy előnye: az, hogy jegszerű. Ezt minden törvénytisztelő állampolgárnak tudomásul kell venni. Várunk és reménykedünk, hogy mindenki megkapja ami jár neki.